Van egy kis közösség, nem is tudom hogyan határozzák meg magukat, bevallom, nem néztem utána, de van az a közösség a Mommynity, öten vannak, fiatal egy-két gyerkőcös anyukák, akik a maguk módján osztják meg élményeiket, benyomásaikat, mindennapjaikat, a saját stílusukban egy-egy témában, hétről hétre. Szórakoztatóak, kedvesek. Lehet velük együtt nevetni, sírni az írásokon. Szeretem olvasni az írásaikat, annak ellenére is, hogy nincsen gyerekem. És itt most pont, mert ez egy másik blogbejegyzés is lehetne. Szóval a különböző témákban írnak hétről hétre, nem vészesen sok karakterben, tehát elolvasható liftezés, budin üldögélés, vagy unalmas értekezletek közben is.
Az egész annyiban kapcsolódik ide, hogy akartam valamit írni, ami nem a kurváraszenvedekegyedül dologról szól, (eztán úgyis ez jön), akartam valamit mutatni, ami néhol szintén harminc fölött és őszintén ír, más témában.
Meg aztán az is igaz, hogy volt egy topic, ami engem is megihletett. Írtak arról, hogy #mindenemvan, hogy milyen szerencsések és boldogok, eztán következett az #elegemvan topic, ami igazán megérintette a szívemet.
Mert nekem is. Nekem is #elegemvan. Válogatás nélkül, ahogy esik úgy puffan:
elegem van a korán kelésből, elegem van abból, hogy zabálok, elegem van abból, hogy elvállalok egy csomó dolgot és aztán puffogok, amikor le kell mondanom, vagy meg kell csinálnom, elegem van a sajnálkozó tekintetekből, elegem van a társkereső oldalakból, elegem van a vállsimogatásból, elegem van a siránkozó férfiakból, elegem van abból, hogy folyton bulikba kell járni, elegem van abból, hogy öreg vagyok, elegem van abból, hogy nincs gyerekem, elegem van abból, hogy megértő legyek, elegem van abból, hogy folyton jó fej legyek, elegem van abból, hogy mások irányítanak, elegem van abból, hogy ha eddig igen, akkor most miért nem?, elegem van a kacsintásokból, elegem van az üres ígéretekből, elegem van a koncertekből, elegem van az első randikból, elegem van azokból a mondatokból, hogy ha tudsz egy jó csajt, elegem van abból, hogy a tesód milyen jó nő, elegem van abból, hogy nem szexelek, elegem van abból, hogy Magyarország, elegem van a frusztrált emberekből, elegem van ugyanazokból a számokból, elegem van a folytonos felelősségből, elegem van a kuplerájból, elegem van a kávéból, elegem van a hétköznapokból, elegem van a körülöttem lévő boldog emberekből, elegem van a mobiltelefonokból, elegem van a közösségimédiából, elegem van a pénzszámolgatásból, elegem van a post itekből, elegem van a to do listekből, elegem van a visszajelzésekből, elegem van a mi a f@szt vegyek fel érzésből, elegem van a miért nincs pasid kérdésből, de még jobban elegem van a mióta nincs pasid kérdésből, elegem van a nőkből, elegem van a férfiakból, elegem van a problémákból, elegem van a kenyér evésből, elegem van a tej ivásból, elegem van a régen minden jobb volt nosztalgiázásból, elegem van a fel-felbukkanó exekből, elegem van a házas pasikból, elegem van a sehová sem vezető találkozásokból, elegem van a közigazgatásból, elegem van a multikból, elegem van az ügyintézésből, elegem van a sürgetésekből, elegem van a televízió folytonos bámulásából, elegem van a hidegből, elegem van az utazgatásból, elegem van a céltalanságból, elegem van a találgatásokból, elegem van a pletykákból, elegem van abból, hogy emberekkel hímestojáskéntt kell bánni, elegem van a hazugságokból, elegem van az internetből, elegem van a telefonhívásokból, elegem van az üzenetekből, elegem van abból, hogy mindig elérhető vagyok, elegem van az olvasásból, elegem van az írásból, elege
m van a megértésből, elegem van a meg nem értettségből, elegem van a cigizésből, elegem van. Elegem van. ELegem van. ELEgem van. ELEGem van. ELEGEm van. ELEGEM van. ELEGEM Van. ELEGEM VAn, ELEGEM VAN. ELEGEM VAN! 
